Külön és mégis együtt online filmnézés közben
Mióta az eszemet tudom, nagyon félénk vagyok. Már a suliban is nagyon csöndes és visszahúzódó voltam, ezért nehezen találtam barátokat. Rengeteg időt töltöttem így otthon, és kapóra jött, amikor kaptam egy számítógépet a szüleimtől. Attól kezdve ki sem lehetett robbantani a gép elől, éjjel-nappal játszottam rajta, később pedig magamtól megtanultam programozni. Soha nem is volt kérdés, mi lesz belőlem, ha felnövök. És a gyanú beigazolódott, programozó lettem, nem is akármilyen.
Az emberekkel viszont még mindig nehezen alakítok ki kapcsolatot, és ez az utóbbi években egyre jobban elkezdett zavarni. Magányosnak éreztem magam, és egyre inkább vágytam egy igazi párkapcsolatra, hogy valakinek végre megnyílhassak. Aztán megismertem Bencét. Bence hozzám hasonlóan informatikával foglalkozik és esténként kikapcsolódásként a Fortnite nevű online játékkal játszik. Itt kezdtünk el beszélgetni és hamarosan kiderült, hogy rengeteg közös van bennünk. Volt, hogy éjszakákat átbeszélgettünk úgy, hogy még sosem találkoztunk élőben. Aztán Bence felvetette, hogy találkozzunk. Tudtam, hogy ennek egyszer be kell következnie, de rettegtem tőle. Mi lesz, ha elszúrom a a dolgot valahogy?
Bence ráadásul az ország másik végében, Debrecenben lakik, a találkozás így nem kis előkészületet igényelt. Végül megbeszéltük, hogy Budapesten találkozunk, és mivel szép volt az idő, felmegyünk a Normafára. Izgatottan vártam a megbeszélt helyen, és reméltem, nem blokkolok le teljesen, ha meglátom. Aztán megjelent egy csokor virággal a kezében és rögtön láttam rajta, hogy ő is borzasztóan zavarban van. Ez pedig valamiért enyhített az én zavaromon, és a kezdeti nehézségek után egész simán ment a randi. Nemsokára ugyanolyan jókat beszélgettünk, mint online. Mikor elváltunk, megbeszéltük, hogy legközelebb én utazom Debrecenbe.
Lassan szinte minden hétvégét együtt töltöttünk, online pedig egyfolytában kapcsolatban voltunk. A legjobb az volt, hogy mivel nagyon hasonló a személyiségünk, úgy éreztem, neki megnyílhatok. A távkapcsolat persze sosem egyszerű, még két programozónak sem. De szerencsére mindketten nagy gamerek vagyunk, így tudunk együtt játszani. Különben meg skype-on hosszú órákat át szoktunk beszélgetni. Mostanában rákaptunk a közös online filmnézésre is. Ilyenkor megnyitjuk a skype-ot és a kedvenc oldalunkat, ahonnan az online filmeket streamelni tudjuk, választunk egy jó filmet vagy sorozatot és így szinte olyan, mintha egymás mellett lennénk. Persze ma már nagyon elterjedtek az online filmek, a nagyszüleimen kívül senkit sem ismerek, aki még dvd-ket vesz, de én sosem voltam annyira rákattanva a filmekre, mint amióta Bencével vagyok.
Néhány hete például megbetegedtem, így otthon kellett maradnom. Máskor ilyenkor paplanba bugyolálom magam, beülök a gép elé, és játszom. Most viszont e-helyett ágyban maradtam, és egész nap online filmeket és sorozatokat néztem a laptopomon. Szinte nem is bántam a betegséget, úgy éreztem, ilyenkor teljesen helyénvaló program az egész napos filmezés. Aztán mikor Bence végzett a munkával, csatlakozott.
Furcsa módon, úgy érzem, hogy a közös online filmezés közelebb hozott minket egymáshoz. Rengeteg jó filmet láttunk együtt, és azt hiszem, az ilyen közös élmények fontosak egy kapcsolatban. Ezen kívül mindketten nehezen beszélünk az érzelmeinkről, de a filmeken keresztül, úgy érzem, ez könnyebben megy. Sokszor például egy jelenetről eszünkbe jut egy gyerekkori emlék, amit megosztunk egymással, vagy egy nehéz helyzet, amiben valaha voltunk. A filmnézés által úgy érzem, jobban megismertem Bencét, és önmagamat is. Sokat tanultam az emberi kapcsolatokról is, aminek különösen örülök, mert tudom, hogy e-téren hiányosságaim vannak, viszont a Bencével való kapcsolatom szeretném, ha jól működne.
Természetesen egyikünk sem szeretne örökké távkapcsolatban élni, és már tervezgetjük is, hogy egy nap összeköltözünk. De azt hiszem, a filmnézés akkor is meg fog maradni közös időtöltésnek.