Fürdőszoba ötletek, informatikus módra
Noha a lakberendezés sosem tartozott a kedvenc témáim közé, sajnos minden ember életében eljön az a pont, legalább egyszer, de inkább többször is, amikor kénytelen mélyebben is belefolyni ebbe a témába. Őszintén szólva, eléggé hidegen hagy, hogy egy lakásban milyen színű a fal é milyen anyagból készült a parketta, hogyha egy csúcsteljesítményű számítógép is helyet kaphat valamelyik helyiségben, akkor én már otthon érzem magam. Egészen ideáig remekül megvoltam ezzel az életszemlélettel, most azonban forduló ponthoz érkezett az életem. Egy ideje már rám talált a szerelem, és mivel az utóbbi hónapokban nagyon nagy volt a harmónia a párom és köztem, úgy döntöttünk, hogy „emelünk a téten” és megpróbáljuk milyen lenne az együttélés. Hosszú ideje lakásokat nézegetünk, és néhány napja megtaláltuk a számunkra legideálisabbat.
próbáljuk összeegyeztetni az elvárásainkat és a vágyainkat. Gondolhatjátok, ez minden, csak nem egyszerű. Persze, megvannak a magam elképzelései a dolgokról, például nem szeretem, a padlólapokat, mert lefagy tőlük a lábam, annyira hidegek tudnak és mivel világ életemben kerültem a tükröket, ezért nehezen tudnám elképzelni magam egy olyan lakásban, ahol minden helyiségben legalább egy vagy kettő lógna a falon. Ettől függetlenül nem ragaszkodom semmihez, mivel tudom, hogy a szerelmem rajong az ilyen dolgokért, ezért a legtöbb dolgot ráhagyom, hiszen a jó kapcsolatok alapja a boldog barátnő.
Mivel még egy hét sem telt el azóta, hogy megtaláltuk az ideális otthont kettőnk számára, egyelőre még nem vettünk meg semmit, de a beszélgetéseink nagy része a színek-anyagok-formák Bermuda háromszögben veszik el. Na jó, talán beszélgetésnek túlzás lenne nevezni ezt a kommunikációt, amikor ő kérdez, én pedig nagyrészt csak bólogatok. „Mit szólnál hozzá, ha a konyha sárga lenne? Bükk, vagy fenyő színű legyen a laminált padló? Kifelé, vagy befelé kellene nyílnia a nappali ajtajának?” és a többi és a többi… A válaszaim nagy része kimerült a „Persze szívem” az „Amelyik jobban tetszik neked” és az „Ahogy te jobbnak látod” mondatokban.
Tegnap este azonban a kedvesem ezt megelégelte, és a fejemhez vágta, hogy ez az egész engem nem is érdekel. Próbáltam elmagyarázni neki, hogy engem csak az érdekel, hogy ő boldog legyen és neki tetsszen, mert ha ő örül, én is. Gondolom mondanom sem kell, hogy férfiként az embernek esélye sincs megnyernie egy ilyen vitát, ha ő eldöntötte, hogy engem nem érdekel a lakásunk, akkor ez így is van.
Kiengesztelésképpen, hogy mégse haraggal zárjuk az estét, kicsivel később megkérdeztem tőle, hogy mit szeretne, hogyan járuljak hozzá a dologhoz. Annyit mondott, hogy legalább egy helyiség berendezésébe és dizájnjába folyjak mélyebben. Úgy voltam vele, hogy ebből nagy baj nem lehet és végül abban egyeztünk meg, hogy a fürdőszoba kerül az én fennhatóságom alá.
Holnaptól nekiállok, hogy beleássam magam a csempék, padlólapok, színek és formák világába, hogy megtervezhessem az első, közös fürdőszobánkat. A netet böngészve találtam néhány remek honlapot, köztük egy olyat is, ami fürdőszoba ötleteket oszt meg, ráadásul képeket is közöl, hogy az olvasók könnyebben ihletet meríthessenek.
Azt hiszem most egy darabig az ilyen honlapok, illetve a lakberendezési magazinok lesznek a legjobb barátaim. Egyelőre csak annyit tudok, hogy ragaszkodni fogok hozzá, hogy zuhanyzó helyett kádunk legyen, mert imádom egy-egy hosszú nap után elnyújtózni a fürdővízben.